2019. május 5.
Mivel a motelben picit gyenge volt a reggeli felhozatal, így a Denny’s-ben toltunk egy amerikai rántottát. Nem volt kevés. Az ára sem 😲
Tankoláskor szúrtam ki, hogy a benzinkút melletti motorszerelő műhely neve megegyezik egy nemrég olvasott könyvem címével: A zen ház, avagy a motor karbantartás művészete. Nem egy egyszerű könyv, de ajánlom. Ncore könyvtárban kölcsönözhető 😉 Azért nevezik így a műhelyt, mert a tulajdonos nagy kedvence a könyv, ami egyébként ezen a környéken játszódott.
Következő megállónk Fort Ross volt, az első orosz telepesek erődítménye. Az első gondolattal ellentétesen nem legyakták a környéket, hanem kereskedtek a helyi indiánokkal és mexikóiakkal és szállították az ellátmányt Alaszkába.
San Francisco közelébe érve felmentünk a Mount Tampaisra, de szerencsétlenségünkre tíz perc alatt ködbe burkolózott az egész város. Így rövid idő múlva tovább álltunk a Goldengate hídhoz. Ezzel megvalósult valami, amire már régóta vágytam és a túra egyik csúcspontja lett.
Innét gyakorlatilag elmenekültünk, mert elkezdett esni, de a szállásunkhoz, Norbi lakásához érve jó idő lett, így nyugodt körülmények között költöttük el az In-n-out beli hamburger vacsit.
A hazafelé szakaszon motort cseréltünk. Annyira hozzászoktam a két hét alatt a csopperhez, hogy alig tudtam vezetni a V-Stromot 😲🙂
A túrán készült fotókat IDE KATTINTVA találod.
Ha nem szeretnél lemaradni a folytatásról, akkor lájkold be az oldalt a Facebookon és/vagy iratkozz fel az e-mailes bejegyzés értesítőre. Esetleg meg is oszthatod a posztot az ismerőseiddel, hátha őket is érdekelné a sztori 🙂