De jó lenne picit jobb minőségben rögzíteni és dokumentálni az eltervezett kalandokat! Lássuk csak milyen lehetőségeim vannak. Ugye gimbal kizárva, ha már egyszer korábban eldöntöttem, hogy nincs rá szükségem. Ott ugye arra jutottam, hogy elég nekem a telefonom által stabilizáltan rögzített felvétel. De azért csak bujkált bennem a kisördög, hogy jó lenne még annál is jobb minőségben rögzíteni. Így tulajdonképpen két lehetőségem maradt, amelyek közül választani kellene. Az egyik a DJI Osmo Pocket kamera, amely nagyjából arra hívatott, amire használni szeretném.
Előnyei, hogy pici, mindig kéznél van, könnyen használható, gyönyörű felvételeket készít akár 4K 60fps-ben is. Egyik motoros klubtársam vásárolt is egyet, amit megnéztünk, teszteltünk és tényleg nagyon fain volt. Már majdnem rákattintottam a „Kosárba” gombra, amikor bevillant, hogy viszont mi lenne, ha nem csak a Grand Canyont magát, hanem mondjuk az odavezető utat is le szeretném filmezni? Mi van, ha Indiában a már előre rettegett monszun idején is csinálnék pár felvételt? Mi van, ha alkalom adtán a víz alá is letolnám a kamerát, hogy megnézzem az aranyhalakat? Így gyakorlatilag eljutottam ahhoz a kamerához, amiről illetve aminek a felhasználásáról ez a bejegyzés szól.
A kamera megvásárlása után, illetve azzal nagyjából egyidőben megrendeltem egy csomó kiegészítőt hozzá. Ezek a különböző rögzítő elemek, állványok, memória kártyák, tartalék akkumulátorok valamint a Smart Remote, amivel távolról tudom irányítani.
Memória kártyából ajánlások alapján a Sandisk Extreme Plus 64GB-os változatát választottam és vettem belőle 3 darabot. Ennek olyan az átviteli sebessége, hogy gond nélkül ki tudja szolgálni a kamerát. Akkumulátorból a kamera mellé adott gyári mellé rendeltem egy másik gyárit valamint három utángyártottat. Így 5 akksival készülök a töltő nélküli időszakokra. Most úgy gondolom szükségem is lesz rájuk, mivel a tesztelések során azt tapasztaltam, hogy gyorsan merülnek. A Smart Remote pedig arra hívatott, hogy amikor a kamera a motor bármelyik nehezen elérhető részén vagy a sisakon van, akkor egyszerűen tudjam a felvételeket indítani, leállítani, alkalom adtán a tárgyra nézve fotókat készíteni.
Legelső döntésem az volt, hogy a felvételeket mindenképpen LINEAR üzemmódban fogom készíteni. Ez azt jelenti, hogy már felvételkor szeretném elkerülni a térgörbítő látószöget. Talán feltűnt nektek is, hogy a gopros felvételek bizonyos mértékű halszem effektussal készülnek.
Ezt természetesen utófeldolgozáskor, a videó vágásakor ki lehet kompenzálni. Több teszt videó megtekintése után arra jutottam, hogy a kamera által eredendően LINEAR-ban rögzített felvételek jobban néznek ki, mint a kompenzáltak. Igaz, hogy így szűkebb a látótér, de én ilyen felvételeket szeretnék készíteni. Ezzel az is eldőlt, hogy nem tudok 4K-s felvételeket készíteni, mert a LINEAR üzemmód csak a 2.7K és annál kisebb felbontásoknál választható.
Ezután felmértem, hogy az egyes üzemmódok mekkora fájlt hoznak létre. Meg kell találni a legoptimálisabb üzemmódot, ami jó képminőséget, de kis fájlméretet jelent. Ehhez mindegyik módban csináltam teszt felvételeket és megnéztem mekkora az egy percnyi média mérete.
Érdekes megállapítás, hogy a fájl méret a felbontástól függ, de az FPS-től (Frame Per Second) nem. Ez alapján akár 60 FPS-sel is készíthetem a felvételeket, nem lesz szükség nagyobb tárhelyre. Ezek után időt nem sajnálva és a szomszédok furcsa tekintetével nem foglalkozva körözésbe kezdtem a környező utcákban. Minden egyes üzemmódban tettem egy kört, majd megnéztem, hogy milyen minőségűek a felvételek. Igaz, hogy csak FULL HD tévén néztem, de a 2.7K és az 1080p között semmi különbséget nem láttam. Ez igaz a 30 és a 60 FPS közötti különbségre is. Azaz szinte semmi különbség. A Youtube-on sok videós szaki által preferált 24 FPS nekem nem jött be, picit röcögött a kép. Így jutottam el odáig, hogy akkor nekem tökéletesen megfelel az 1080p 30 FPS beállítás. Elkészítettem a teszt videókat és feltöltöttem az összeset a Youtube-ra, hogy majd itt meg tudjam nektek is mutatni. Nem kis munka volt benne.
Az eredmény? Elkeserítő:
Életlen, pixeles, foltos, borzasztó. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a gépemen az eredeti fájl. Nem értettem, hogy lehet ez ilyen csúnya, amikor a netes influenszerek videói tűélesek. Alaposan beleástam magam a témába, mire kiderült, hogy mi a bibi. A videók feltöltése után a Youtube egy belső kódolást hajt végre. Az alacsony nézettségű, amatőr videósok akár FULL HD, azaz 1080p méretű felvételeit is egy úgynevezett AVC kódolással tárolja, aminek az eredménye fent látható. A nagy nézettségű videókat azonban VP09-es kódolással látja el. Hogy lehetne nekem is tűéles videóm a Youtube-on? Két módszer van erre. Az egyik, ami jól hangzik, de egyszerű amatőrként nehezen elérhető: nagy nézettséggel. Visszanéztem az idők során feltöltött videóimat és a több, mint ezres nézettségű Ukrajna filmem VP09-es volt. Az összes többi meg AVC. A másik megoldás pedig az, ha még a FULL HD-nál is nagyobb, minimum 2K-s azaz 1440p méretben töltjük fel a videót. Valamint célszerű konstans bitrátával (CBR) és abból is őrült nagy sebességgel, mondjuk 70Mbps-sel renderelni és feltölteni. Egyből ki is próbáltam és az eredmény önmagáért beszél:
Következmények:
- Az eddig feltöltött videók mehetnek a kukába, bemutatásra alkalmatlanok
- A jól megálmodott kis méretű, 1080p-s felvételek nem lesznek használhatóak, kénytelen leszek 2.7K-ban rögzíteni, gyorsabban telik a memória kártya
Persze azért megbarátkoztam a gondolattal és elfogadtam, hogy kénytelen leszek jobb minőségben videózni 🙂 Ráadásul azt is eldöntöttem, hogy 60 FPS-sel rögzítek és 30 FPS lesz a kész film sebessége. Erre azért van szükség, hogy igény esetén nagyon sima lassításokat tudjak alkalmazni.
Mivel a felbontás már megvan ki kellett találnom, hogy milyen beállításokkal használjam a kamerát. Az egyik legegyszerűbb lehetőség a teljesen automata üzemmód. Mi ennek az előnye? Nem kell felvétel előtt tökölni, kikapom a táskából a kamerát, benyomom a felvétel gombot és már rögzítek is. Azonban ennek vannak hátrányai is:
- a felvétel természetellenesen éles, túlszaturált, kissé hideg színárnyalatú,
- a felvétel bitsűrűsége kicsit alacsony, előfordulhat foltosodás, pixelesedés,
- az így készült felvételek egy kaptafára kerülnek a többi gopros videóval,
- nehézkes a kész film egyedi hatásúvá tétele, nehézkes a profi jellegű mozi hatás megjelenítése.
Több órányi „Hogyan készíts mozi minőségű felvételt a GoPro kameráddal” jellegű youtubeos videó átnézése után, ahol nagyon sokféle véleményt ismertem meg arra jutottam, hogy a kamerát mindenképpen profi, úgynevezett PROTUNE üzemmódba kell kapcsolnom és ki kell tesztelnem azt a beállítást, ami nekem a legjobban tetszik. Ez egy magyar nyelvű kis bemutató, ráadásul sok hülyeséget beszél a srác, de ha valakit érdekel, akkor érdemes megnézni. Angolul tudóknak inkább ezt a videót ajánlom, sokkal profibb a fickó, érdemes rá hallgatni.
Amit már a tesztelések előtt is biztosan tudtam, az az, hogy a zársebességet automatára, az ISO minimumot 100-ra, a maximumot pedig 200-ra fogom kapcsolni. Ez utóbbit zárt térben vagy gyengébb fényviszonyok között, például beltérben megnövelem 400-ra, de semmiképp sem tovább. Ezzel az esetleges képzajt fogom kiküszöbölni. Ebből pedig látható, hogy a GoPro nem alkalmas esti felvételekre, sötétben való filmezésre. Ha ilyenre lesz szükségem, akkor sajnos marad majd a telefon, aminek persze szintén nem lesz százas a képe.
Amit tesztelnem kell az az, hogy milyen expozíció kompenzációra, élességre, fehér egyensúlyra és színbeállításra kell kapcsolnom a kamerát a legjobb minőség elérése érdekében. A profik azt mondják, hogy az EV Comp legyen -0.5, az élesség LOW, a fehér egyensúly NATIVE, a színbeállítás pedig FLAT. Vajon igazuk van?
Első tesztem a képélességre vonatkozik. Ez lehet LOW, MEDIUM vagy HIGH. Az alábbi felvételen ezeket hasonlítom össze. Persze, hogy ne legyen egyszerű azt is kipróbáltam, hogy milyenek ezek a beállítások ha a színekkel is játszok. Először megnéztem FLAT üzemmódban, utána a FLAT felvételt manuálisan kicsit megszínezve majd a GoPro színbeállítást bekapcsolva:
Nekem ebből az jött le, hogy a LOW az eléggé elmosódott, a HIGH pedig szinte bántóan éles, részletes. Nekem a MEDIUM tetszik a legjobban. De hogy ne legyen ennyire egyszerű, a profik azt mondják, hogy rögzítsünk LOW-ban, majd az utómunka során élesítsünk. Ezért még elvégeztem egy tesztet, amiben összehasonlítottam a LOW, a MEDIUM és a manuálisan élesített LOW lehetőségeket.
Arra jutottam, hogy a manuális beállításhoz nagyon ügyesnek és gyakorlottnak kell lenni. Nekem ez nehézkes, időt rabló és nem is lesz jó a végeredmény. Így én a kamerát fixen MEDIUM élességre állítom.
Fehéregyensúly. Ezt két dolog miatt fontos manuálisan állítani. Egyrészt ha automatán hagyjuk, akkor a kamera megpróbálja megbecsülni, hogy mi a legjobb és beállítja magának. Az egyik felvételnél így, a másik felvételnél úgy. Így az egyes felvételek között különbség lehet, amit aprólékos utómunkával tudunk csak kijavítani. De ami még ennél is durvább, az az, hogy akár felvétel közben is módosíthatja. Amit nagyon nehezen lehet javítani. Egy gyors, például síelős videónál ez nem annyira fontos, de egy tájkép vagy városrészlet filmezésekor gondot okozhat. Nézzük milyen beállítások lehetségesek:
A profik itt azt mondják, hogy napsütéses időben 5500-5000K-ra kell állítani, felhős esetén meg másra. De a legjobb, ha NATIVE-ra állítjuk, mert akkor az utófeldolgozásnál be tudjuk majd állítani a megfelelő színeket. Ezért én maradok ennél és reménykedem, hogy a filmvágó program ügyes lesz.
Következő kérdés, hogy az expozíció kompenzációt mire állítsam. A GoPro gyárilag úgy van beállítva, hogy eredendően egy picit világosabb felvételeket készít. Ebben az a veszély, hogy erősen napsütéses időben lehetnek olyan részei a képnek, amelyek beégnek, teljesen fehérek lesznek, azokon javítani már utómunkában sem lehet. Ezért célszerű picit sötétebbre venni a beállítást és igény esetén kicsit világosítani a feldolgozáskor.
Én úgy döntöttem, hogy -1-re fogom ezt az értéket állítani. A profik -0.5-öt javasolnak, de nekem a -1-gyel készült kép jobban tetszik.
Az utolsó eldöntendő kérdés az, hogy milyen színbeállítást használjak. Itt az a javallat, hogy mindent FLAT-ben vegyünk fel, majd az utómunka során színezzünk. Az alábbi videóban összehasonlítottam a FLAT üzemmódot a manuálisan kompenzálttal és a GoPro saját beállításával.
A FLAT ugye teljesen élvezhetetlen, majdhogynem szürkeárnyalatos. A GoPro pedig túl harsány, túl kontrasztos, természetellenes. A manuálisan korrigált verzió tetszik a legjobban. Bár az látszik, hogy még gyakorolnom kell, nem lett a legszebb, de sokkal jobb, mint a másik kettő.
Tehát a következő lépés a manuális korrekció kitapasztalása, megtanulása. Itt az alapvető színkorrekciók mellett rátaláltam az úgynevezett LUT-ra (Look Up Table). Hogy ez mire jó, az ebből a videóból kiderül. A lényeg, hogy a netről ingyenesen letölthető vagy megvásárolható LUT-okkal egyszerűen tudunk gyönyörű színbeállításokat elérni a filmünkön. Persze, hogy ne legyen könnyű dolgunk nem elég ezeket a LUT-okat alkalmazni, szükséges azokat, illetve a filmünk alapbeállításait módosítani. De nem kell megijedni, nem atomtudomány a dolog, akár teljesen egyszerű is lehet:
A fentiek alapján letöltöttem a GoProhoz tartozó ingyenes alap LUT-ot és megpróbáltam kicsit eljátszani a dologgal. Ez lett belőle:
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem nagyon tetszik a LUT és a manuális beállítások kombinációja.
Összegezve a fentieket azt hiszem megtaláltam a szükséges beállításokat. Így fogom használni a GoPro kamerámat:
Az első napsütéses napon elkészítek egy hangulatos kis filmet Budapestről a fenti beállításokkal és a megismert utómunkálatokkal. Kíváncsi vagyok mire jutok 🙂
Egy kis update utazás ügyben: megvan az indiai repjegy is. Így ha semmi nem jön közbe, akkor június 29 és július 27 között fogjuk bemotorozni a Himaláját, Spiti-Valleyt és látogatjuk meg a Taj Mahalt.
Ha nem szeretnél lemaradni a folytatásról, akkor lájkold be az oldalt a Facebookon és/vagy iratkozz fel az e-mailes bejegyzés értesítőre. Esetleg meg is oszthatod a posztot az ismerőseiddel, hátha őket is érdekelné a sztori 🙂